Jelenleg folyó kutatások

A VIZSGÁLATOKBAN RÉSZTVEVŐ DIÁKOK A VIZSGÁLATBÓL RÉSZ- ÉS TELJES MŰHELYMUNKÁT, VALAMINT BA ÉS MA SZAKDOLGOZATOT ÍRHATNAK BERÁN ESZTER TÉMAVEZETÉSÉVEL

1. A pszichoterápiás folyamat kutatása 

Korábbi vizsgálatok:

1998 óta folyó vizsgálat, kooperációban Dr. Unoka Zsolttal (Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Intézet) létrehozta az első magyar hosszú távú megfigyelésen alapuló dinamikus terápiás adatbázist, a Budapest Pszichoterápia Adatbázist. Az adatbázis 2 terápiás kezelés 1,5 éven át tartó megfigyelése során kutatási céllal gyűjtött, lejegyzett terápiás ülések anyagát tartalmazza. A terápiás üléseken narratív szempontú vizsgálatokat végeztünk.

A változás mechanizmusai a pszichoterápiás folyamatban: személyes kapcsolati mintázatok és a szelf-ágencia kifejezésének változása

2013-2017 között az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásában részesült. Az OTKA/NKFIH PD 108868 projekt céljai:

A kutatás célja a pszichoterápiás folyamat vizsgálata, ami a terápiás változásért felelős tényezők beazonosítását, és ezek működési mechanizmusainak leírását jelenti. A kérdést a Budapest Pszichoterápia Adatbázis adatainak felhasználásával, hosszú távú dinamikus terápiás kezelések elemzése során vizsgáljuk.

A változást két, a pszichés működés szempontjából alapvető fontosságú, és a mentális egészséggel szorosan összefüggő területeken várjuk: a személyes kapcsolati szerkezet, valamint az ágencia érzet kifejezésének terén. Erre a célra a pszichoterápiás szöveg közeli kutatásokban a változás mérésére alkalmas vizsgálati eszközök (Luborsky, valamint McAdams módszerei) használata mellett, és ezekkel a módszerekkel kombinálva egy új, narratív és diskurzív megközelítésen alapuló módszert alkalmazunk.

A terápiás interakció résztvevőinek beszédében beazonosítjuk, és lépésről lépésre nyomon követjük az elbeszélői nézőpont (NP) változásait. A NP terápiás diskurzusok elemzésére alkalmas modelljét úgy alakítottuk ki, hogy a definíciójára szolgáló változók a narratív szerkezet pszichológiai működés szempontjából lényeges aspektusait ragadják meg. A kombinált elemzési módszer segítségével szisztematikus módon tudjuk beazonosítani, és végigkísérni a vizsgált funkciók szempontjából lényeges folyamatokat, leírni ezek természetét, és beazonosítani a változások közvetlen kiváltójaként megjelenő intervenciókat. A kutatás a fent említett okokból a gyakorlati terápiás kezelés szempontjából nagy jelentőségű, az eredmények felhasználhatók a terapeutaképzésben. 

A pszichoterápiás folyamat kutatásának legújabb vizsgálata:

A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Intézetében zajló csoport-sématerápiás kezelések videóra rögzített üléseinek segítségével validáljuk magyar nyelvre az erre a célra kidolgozott becslőskálát.

A kutatásban résztvevő pszichológia MA szakos hallgatók: Eszik Barbara, Grúz László, Simon Júlia, és Tóth Krisztina

 2. Narratív kutatások pszichiátriai zavarban szenvedő személyekkel 

Kooperáció a PPKE BTK Pszichológia Intézetben működő, 2012-ben megalakult Narratív Identitás Kutatócsoport és a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Intézet  között. A SE részéről Dr. Unoka Zsolt és Dr. Mersich Beatrix működik közre a vizsgálatban.

 A kutatásról

A kutatás célja a narratív identitás jellemzőinek vizsgálata mentális zavarban szenvedő és egészséges személyek körében. A narratív identitás az élettapasztalatok megfogalmazása az önéletrajzi narratívumban, ami az egyén múltját, jelenét, jövőbeli céljait kapcsolja össze egy történetté. Az önéletrajzi emlékek elbeszéléseiben tükröződik, hogy a vizsgálati személy mennyire tartja képesnek magát arra, hogy terveit megvalósítsa, megbirkózzon az élet nehézségeivel, és hogy kielégítő kapcsolatokat tudjon létesíteni az intimitás különböző szintjein. 

 A narratív identitás jellemzői (ágencia, másokhoz való kapcsolódási képesség, a problémától a megoldás felé tartó szekvenciák) szoros kapcsolatban állnak az egészséges, hatékony életet élő személyek életminőségével. A mentális zavarokban szenvedők narratív identitásának jellemzőit korábban alig vizsgálták. Kutatásunk célja a narratív identitás jellemzőinek vizsgálata borderline és nem-borderline személyiségzavarban, depresszióban, evészavarban és szkizofréniában szenvedő és korban, nemben, képzettségben illesztett egészséges személyek körében. A vizsgálat eredményei hozzájárulhatnak a mentális zavarok jobb megértéséhez, és a pszichoterápiás beavatkozások célzottabb tervezéséhez.

A kutatásban résztvevő jelenlegi és volt pszichológia MA szakos hallgatók: Grúz László, Debreczeni Tamás, Naszvadi Emma, Horváth Julia, Docsa Pálma, Vastag Csilla, Simon Bea, Világos Renáta, Bálint Barbara 

3. Ego-központú kapcsolati háló vizsgálata PPKE, BTK, Pszichológia Intézet közreműködésével. A Kutatás vezetője: Dr. Pléh Csaba, EKTF, CEU